Egyetlen egyszerhalhattam csak meg érted.Élned neked kell.                                 Farkas István  

    Én nem lehetekkevesebb, mint önmagam.De most már több sem.                                 Farkas István  

    Ablakomon virág.Délelőttöm lett a nyár:jégben fénytörés.                               Anga Mária  

    teával várlak dermedt fagyban égő csend – majd megérkezel                                           Auth Szilvia  

    Ne üldözz engemte roppant merő kékség!Szeretlek téged!                                 Bali János      

    Kinyújtott karjukárulkodó szomjúság -ős-égbevágyás                                Dávid Beatrix  

    az út le és fel szigorúan ugyanaz le is fel is út                                Csontos Gábor  

    Nyolcadik pöttyötálmodik hátára akaticabogár.                                          Timár György    

    Érkezik a tél.Te ünneped is eljő.A fenyves susog!                             Fehér Illés  

    a csenddel behavazott tájba egy vonat hoz majd olvadást                                 Zsille Gábor  

    Tiszavirág, te,élsz a világba, s mit tudszte a világról?                        Kiss Benedek    

    A szelet nem lehetlerajzolni, csak a fát:innen fúj a szél.                           Suhai Pál  

    Egyszer egy lepkekeresztrejtvényemre ült.Nem fejtettem meg.                                               Pogonyi Pál  

    Repedt csészében, Üdvös megpróbáltatás Teának lenni.                                           Kovács Roland  

    Lehull a ruhád.Tested lángja megvakít.Sírva fakadok.                                                      Mándy Gábor  

    Ég és föld násza: hírnök kibontott szárnya, szivárványszínek.                                             Kelemen Erzsébet  

    Egy kulcsra járunk.Ezért vigyázz, ha kizársz:magad zárod be.                        Pető Tóth Károly  

    tedd kalitkádatle a földre, ha kell, nyisdki ajtaját is.                                                        Nagypál István  

    Észrevetted? Egypiros ernyő próbál aszemedbe ülni...                                          Harján Silvia  

    Fű hajol fölém.A mély eget kémlelem.Fekszem a gyepen.                                                                 Elblinger Ferenc  

    pitypangra fújok - gondjaim is elszállnak egy pillanatra                                                         Darján György    

    Meggyűrt lepedőd ráncát őrzi a bőröd. Lassan kisimul.                                                        Czipott György  

    Élünk, mint legyek:Pókcsapda foglyai mindA világhálón.                                                         Végh Attila  

    Erdőn és mezőnfehér bundát ölt a táj -fákon hólabdák.                                                      Varga József  

    Katicabogáráll az ujjbegyen. Szárnyátnyitja, elrepül.                            Kovács Gábor