Szotyogó
2011.10.25. 19:17
Megszólított egy ismerősöm, nem vennék-e szotyogót. Megörvendtem a kérdésének, mert pont a napokban jutott eszembe, milyen jó is lenne híg palacsintát sütni, finom hecserliízzel.
Ezzel el is árultam mi a szotyogó: a csipkebogyóból főzött, szitán átszűrt massza, amiből cukor hozzáadásával hecserli lekvárt főznek.
A környező falvakban ilyentájt sokan barangolnak mezőn, útszéleken csipkebogyót szedni. Idő és türelem kell a vadrózsa szúrós ágairól begyűjteni a fagytól megcsípett piros bogyókat. Otthon aztán, nem kis munkával megfőzik, sűrű szitán átszűrik, hogy se a magja, se a szúrós pihéi ne kerüljenek bele a lekvár alapba. Saját részre, de eladásra is készítenek szotyogót, ezzel toldva meg jövedelmüket.
Savanykás íze miatt szeretem, azonkívül a csipkebogyó fontos természetes C vitamin forrás.
A szotyogót először magára feltesszük főni, sűrűségétől függően hosszabb-rövidebb ideig. Az idei alapanyagom jó sűrű volt, csak fél órát főztem magára, utána hozzáadtam a cukrot. Az öt literhez most négy kilogramot tettem, hogy ne kelljen sokat főzzem.
Másfél óra főzés után, egy kistányérra kicsit kivettem hülni. Jónak találtam, félrehúztam és beföttes üvegekbe mertem. Másnap reggel lekötöttem. Lehet palacsintát sütni. :)
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek