A tél közelről
2012.01.29. 19:14
A tél csodálatos, érdemes néha rendhagyó módon megfigyelni. A megszokott arca mellett felfedezhetjük a számunkra új, érdekes oldalát is.
Az elmúlt héten borongósan, szelesen, másfél napig hullott a hó. Zord idő, de nem tart örökké, gondolatban már láttam a friss hóval terített dombos tájat, reánk várva, hogy képekben megörökítsük.
Napközben dolgozok, így a páromat kértem meg, hogy érintetlen hótakarós fotókat hozzon nekem. Boldogan eleget tett óhajomnak, hisz ő is fertőzve van a fényképezés vírusával.
Válogatás a képeiből itt látható: http://indafoto.hu/The_family/januari_ho
Nos, a képek szépek, de a séta friss levegőn nem pótolható. A talpunk alatt ropogó havat és a csípős januári szelet érezni kell, hogy utána értékelni tudjuk a kemencében pattogó tűz melegét.
Szombaton, forró teát, mogyorós csokit pakoltunk magunkhoz és kigyalogoltunk a szőlőbe.
Szépen sütött a nap, fehéren csillogott a hó. Picit olvadt, picit helyezkedett, a bokrokról, fűszálakról lehullott; kisállatok, madarak lábnyomát őrizte. Találgattuk mi járhatott arra, elképzeltük a rókát, mezeiegeret, fácánkakast.
A szőlőbe érve, a diófa kérgén, moha virított nyarat idéző zöld ruhában. Csodaszép volt közelről nézve, és gyorsan kattintottam a mohasorozatot.
A tél hűvösen szép, a hó hideg, a nadrágunk szára konccá fagyott, visszaindultunk.
Otthon, a kertben, megláttam a hintáról csüngő jégcsapokat. Átvilágította őket a lenyugvó nap sugara. Ilyen pillanatot nem lehet kihagyni és a fotós séta befejezéseként, elkaptam a jeget átvilágító napfényt. http://indafoto.hu/The_family/a_tel_kozelrol
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Utolsó kommentek